Kőhalmi Kálmán bemutatkozás
A klub művészeti vezetője, AFIAP fotóművész
Fiatalkorom óta érdekel a vizuális kultúra, művészetek. Természetesen, mint gyermek csak autodidakta módon foglalkoztam vele. Az „utókornak“ a családi képek, kirándulások rögzítése volt elsődlegesen a kiteljesedés a fényképezésben.
Középiskolai tanulmányaim alatt már lehetőségem nyílt fotós és filmes szakkörök látogatására. Ezek mellet a felvett tantárgyak között szerepelt művészettörténet, vallástörténet és filozófia is. Azt gondolom jó és jelentős hatással voltak ezek a vizuális fejlődésemre.
Ezután nagyobb szünet következett a fényképezésben, de a szakmai fejlődéshez szükséges érdeklődési körök bővültek. Művészettörténet, fotótörténet, vizuális kultúra, pszichológia mind-mind jelen voltak az életemben a felsőfokú tanulmányaim során is, majd ezek után egyaránt. Egyjelentős „alkotói válság“ hatására pár évig nem fényképeztem, a főiskolai évek után a karrierépítés kicsit hátravetette a technikai érdeklődésem, majd 2013-ban kapcsolatba kerültem a lovak világával ami egy hatalmas töltést adott és a pár év kihagyás után újra elkezdtem fényképezni. A lovak megismerésével egy olyan világba csöppentem ami olyan sok mindenben tanítja az embert, fegyelemre, kitartásra, őszinteségre ami aztgondolom, szintén jó hatással volt a látásmódomra, bár ez idő tájt is még csak a klasszikus iparosmunkát végeztem.
A sportfotózásnak köszönhetően, ekkor ismerkedtem meg számos magyar és külföldi fotográfussal akik részben inspiráltak, részben elláttakhasznos tanácsokkal, tanultam tőlük. 2014-től már fotóztam a Magyar Lovasszövetség Western Reining Szakágának. Főként versenyeken, országos bajnokságokon dolgoztam. A korábban tanultak itt is jól jöttek, a kitartás a kemény munka meghozta gyümölcsét és ettől az évtől már a Lovas Nemzetben, és a ma már csak digitális formában megjelenő Lovaséletben is publikáltam. Több tucat kép, cikk, illusztráció, borítóképek, címlapok. Lehet ennek hatására is, 2016-tól lovainkkal egy esztergom felett elhelyezkedő lovas farmon élek feleségemmel, festői környezetben.
2019-ben dr. Gőblyös István akademista lovasmester könyvét, a „Tizenöt mondat“ című lovas szakirodalmat illusztráltam, képekel, borítótervvel.
Még ebben az évben, kerestem egy iskolát, ahol elmozdulhatok a holtpontról. Két éves Művészeti és Médiafotográfus tanulmányaim során egymég újabb ablak nyílt meg számomra a fotográfia világa felé. Kapcsolatba kerültem olyan művészekkel és fotográfusokkal is akik hatalmas lökéstadtak. Ismereteimet elkezdtem bővíteni. Ez idő tájt ismerkedtem meg Eifert Jánossal valamint számos fotográfussal akik nem csak inspirálók de a tudásomat is szélesítik. Nagy szerelem lett a színházi fotózás és több alkalommal voltam meghívott fotográfus a budapesti Arénában megtartottlovas előadásokon, melyekről aztán a Lovas Nemzetben jelent meg, alkalmanként kétoldalas képes beszámoló.
2020/21-től foglalkozom komolyabban a fotográfiával. Folyamatosan fejlesztem magam, mind a technikai, mind pedig a vizuális kultúra, fotótörténet, fotóművészet, filmek területén. Könyvtáramat folyamatosan bővítem szakkönyvekkel, és magyar valamint külföldi fotográfusok albumaival egyaránt. Fontosnak tartom, hogy nyitott legyek mindenféle irányzatra és mint az életemben szinte mindent, ezt is úgy teszem mint egyjazz-zenész. Mindenből igyekszem a számomra hasznos, a vizualitásomat építő dolgokat magamévá tenni. Szerencsésnek érzem magam, mert a fotográfiának szentelhetem az életem és olyan barátságokra tettem szert az elmúlt pár évben, amikből hihetetlen sokat tanulhatok és fejlesztik egyéni stílusom.
2021 novemberétől, egy fotóművész barátom ajánlásával tagja vagyok a budapesti Rákosmente Fotóklubnak, melyet Göndör László fotóművészvezet. Ahogy beleszagoltam a klubéletbe, nem sokkal rá csatlakoztam a budapesti Fészek Fotó- és Filmográfiai Alkotó Egyesülethez, melynek művészeti vezetője Eifert János, valamint 2022 második felétől az esztergomi Rondella Alkotókör tagjaként a kiállításokon is részt veszek.
A klubélet és főként Lángh Gábor soproni fotóművész barátom inspirálására 2022-ben elkezdtem a magyar és külföldi fotópályázatokra beküldeni a képeimet. Gondos válogatás és a pályázatok megismerése, valamint az azokon való részvétel utáni visszajelzésekből is igen sokat tanulok.
Számos csoportos kiállításon vettem rész az elmúlt években, melyek közül talán a budapesti Madách Színházban 2024-ben, 3 alkotótársammalmegrendezettre vagyok a legbüszkébb.
2024-ben megkaptam az aFIAP fotóművész címet.